Menü
A 2024-ben elindított, népszerű Otthonfelújítási programot 2025-ben egyszerűsített adminisztrációval újítják meg.
A program célja a 2006. december 31. előtt épült, életvitelszerűen lakott egy- és többlakásos családi házak legfeljebb 30%-os energiamegtakarítási korszerűsítése, mely teljesítéséhez számos lehetőség áll rendelkezésre, mint például a hőszigetelés, a nyílászáró-csere vagy a fűtési rendszer felújítása. Erre a célra állami támogatás is igényelhető, amely kamatmentes hitelből és vissza nem térítendő állami támogatásból áll. A maximális, 6 millió forintos összeg legfeljebb 3 millió forint önrész mellett vehető igénybe, de a támogatási csomag rugalmasan alakítható az igényeknek megfelelően, a támogatás és a hitel összege között szabadon lehet választani, de a maximum 3 millió forint.
A támogatást a Magyar Kincstár által rendszeresített, egységes nyomtatványon kell benyújtani.
Azok, akik megfelelnek a pályázati feltételeknek és megkapják a támogatást, vállalják, hogy a felújításokkal legalább 30%-os energiafogyasztás-csökkenést érnek el, amit a beruházás előtt és után készített hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolniuk.
A családi házak jelentős energiamennyiséget – és nem utolsó sorban költséget – takaríthatnak meg, ha korszerű hőszigeteléssel, nyílászárókkal, fűtési és használatimelegvíz-rendszerrel vannak felszerelve. A 30%-os energiahatékonyság-növelést tehát elsősorban e területekre koncentrálva érhetjük el.
E területek közül a két legnagyobb energiafogyasztóra, a fűtésre és a használatimelegvíz-előállításra egyszerre jelent megoldást, ha a program keretében egy levegő-víz hőszivattyú rendszer kiépítése mellett tesszük le a voksunkat. Egy ilyen rendszer környezettudatos megoldást jelent a fűtésre, a hűtésre és a melegvíz előállítására. Ráadásul igényelhető hozzá ún. H-tarifa a villamosnenergia-szolgáltatótól, amivel a hagyományos megoldásoknál kedvezőbb havi költségek mellett fűthetünk.
A hőszivattyús rendszerek a külső levegőből nyerik a hőenergiát, így az általuk megmozgatott hő megújuló energiaforrásnak tekinthető. Csökkentik az épület éves fosszilisenergia-igényét, ezáltal pedig a lakóház szén-dioxid-kibocsátását. Ezzel javul az épület energetikai besorolása is.
Egy ilyen rendszer télen-nyáron kizárólag villamos energiával üzemel, azaz beépítésével nincs többé szükség földgázra a fűtéshez és a melegvíz-előállításhoz. Ráadásul a levegő-víz hőszivattyús rendszerek akár négyszer* hatékonyabbak bármilyen más elektromos fűtőberendezéshez képest, legyen szó villamos kazánról, konvektorról, hőlégfúvóról, olajradiátorról, elektromos padlófűtésről vagy infrapanelről.
A rendszer további előnye, hogy beépítése után nincs többé szükség kéményre, kazánra, gázcsövekre, drága gázszerelvényekre, használata pedig a hétköznapokban kiemelten biztonságos, hiszen többé nem kell aggódnunk egy esetleges szén-monoxid mérgezés vagy gázrobbanás veszélye miatt. Egy levegő-víz hőszivattyúval ráadásul a közvetlen környezetünket is óvjuk, hiszen otthonunk többé nem bocsát ki káros anyagokat a kéményen keresztül. A teljes rendszert pedig egyetlen irányítópanelről, de mobilalkalmazásból is vezérelhetjük télen-nyáron: az LG hőszivattyúi egy wifi-modullal kiegészítve az okosotthon-rendszerünk szerves részei lehetnek.
* Az SCOP értékek alapján.
A hőszivattyúk sajátossága, hogy hűtésre és fűtésre is képesek. Alapvetően két típust különböztetünk meg, létezik osztott (split) és monoblokkos. Mindkettőhöz tartozhat úgynevezett puffertartály, ami segít stabilizálni a fűtési rendszer hőmérsékletét, működését. Emellett téli működésnél a kültéri egység leolvasztásában van szerepe, ugyanis elegendő mennyiségű vizet biztosít a folyamathoz.
Fontos tudni, hogy mindkét típusból létezik beépített melegvíztartályos változat is (combi), ebben az esetben nincs szükség külső használati melegvíz (HMV) tárolóra, maga a beltéri egység látja el ezt a funkciót, így helytakarékosabb ez a megoldás.
Az osztott hőszivattyúk sajátossága, hogy két elemből állnak: egy kültéri és egy beltéri egységből, a két blokk között pedig hűtőközegcső fut, ezért csak F-gáz vizsgás klímaszerelő építheti be a készüléket.
A kültéri egység ventilátorai beáramoltatják a környezet levegőjét a blokkba, ebből nyeri ki az eszköz a hőenergiát, miközben a hűtőközeg alacsony nyomáson elpárolog. A blokkban található egy kompresszor is, ami összenyomja a hűtőközeget, aminek a hőmérséklete és nyomása ennek hatására megnő, majd a beltéri egység hőcserélőin keresztül adja le a hőt – ez kerül a lakásba. Eközben a hűtőközeg cseppfolyóssá válik (kondenzáció), majd visszatér a kültéri egységbe, ahol egy szelepen való expanzió után újra kezdődik a folyamat.
Télen tehát a hőszivattyú a belső tér fűtésére meleg vizet állít elő, miközben a kültéri egység a kültéri levegőt hűti. Ennek során cseppvíz, dér vagy jég képződhet a kültéri egységen a levegő hőmérsékletétől és páratartalmától függően, ami teljesen normális jelenség. Ilyenkor a hőszivattyú adott időközönként leolvasztja a kültéri egységet. Ehhez szükség van egy puffertartályra a házban, hogy elegendő vízmennyiség álljon rendelkezésre a leolvasztási folyamathoz.
Előnye a monoblokkos megoldással szemben, hogy nem kell a fagyvédelemről gondoskodni a házon kívül futó csöveknél.
A monoblokkos hőszivattyú egy kompakt, minden szükséges komponenst egy egységben tartalmazó rendszer. Működési elve hasonló az osztott hőszivattyúkéhoz, de a kialakítása egyszerűbb és telepítése könnyebb, mivel egyetlen egységet kell elhelyezni és csatlakoztatni. A rendszer egyszerűsége miatt ideális választás lehet azok számára, akik egy könnyen telepíthető és karbantartható fűtési megoldást keresnek.
Ebben az esetben nincs beltéri egység, illetve hűtőközeg-csövezés sem, csak egy kültéri blokk, ami tartalmazza a kompresszort, a hőcserélőket, az expanziós szelepet és a tápszivattyút. A ház külső részén helyezik el, és vízcsöveken keresztül csatlakozik a belső fűtési rendszerhez. Puffertartály ebben az esetben is erősen ajánlott az épületen belül elhelyezve.
Olcsóbb mind a készülék, mind annak a beszerelése, mint az osztott változat esetében: ezt a készüléket bármilyen fűtésszerelő beépítheti, ugyanis „csak” vízcső fut a ház és az egység között, nem szükséges F-gáz vizsga hozzá.
Mivel a monoblokkos hőszivattyúknál a házból kijövő vízcső a kültérben folytatódik, fontos biztosítani a vízkör fagyvédelmét esetleges áramszünetnél is – ehhez célszerű glikolt adni a vízhez vagy fagyvédelmi leeresztőszelepet használni.
Mind az osztott, mind a monoblokkos hőszivattyús rendszerek ugyanúgy alkalmasak hűtésre is melegebb időben. Ekkor a körfolyamat megfordul: a gép ilyenkor az épületből vonja el a hőt, miközben a hőcserélőben az alacsony nyomású hűtőközeg elpárolog. Ezután a kompresszor összenyomja a gázt, majd a kültéri egység hőcserélője és ventilátorai segítségével a környezetbe juttatja a hőt, miközben a magas nyomású hűtőközeg ismét folyadékká alakul.
A hűtő-fűtő klímák közvetlenül a szoba levegőjét hűtik vagy fűtik a beltéri egységen keresztül, míg a hőszivattyús rendszerek a víz hőmérsékletét szabályozzák annak megfelelően, hogy épp fűtésre vagy hűtésre van szükség az épületben. Ez a víz az épület hőleadóin – padlófűtés, mennyezetfűtés/hűtés, radiátor, fan-coil – keresztül fűti vagy hűti a szobákat. Továbbá egy hőszivattyús rendszer használati melegvíz előállítására is képes, ezáltal teljesen kiváltható vele a bojler/kazán.
Nem ajánlott hőszivattyús rendszer telepítése olyan helyzetekben, ahol extrém magas vízhőmérsékletekre van szükség, mint például régi, rosszul szigetelt épületek tagos radiátorainál, vagy ha a kültéri egység elhelyezése nem megoldható.
A hőszivattyúk nem termelnek energiát, hanem a villamos energiát hőenergiává alakítják át. A hűtőközeg fázisváltása és a kompresszor működése révén több hőt mozgatnak, mint amennyi áramot felhasználnak.
A hőszivattyús rendszer a környezetből nyeri a hőt, ami megújuló energiaforrásnak számít, ezáltal javítva az épület energetikai besorolását. Emellett biztonságosabb és kényelmesebb, mivel nincs szükség kéményre vagy gázellátásra, így elkerülhető a szén-monoxid mérgezés vagy gázrobbanás veszélye.
A kültéri egység hőcserélője a környezeténél hidegebbre van állítva, így képes hőt felvenni a környezetből, még mínusz hőmérsékletek esetén is. Majd a kompresszor által magas nyomásra és hőmérsékletre emelt hőmennyiséget a beltéri egység a vízen keresztül adja át az épület hőleadóinak.
A hőszivattyú a hűtőkörfolyamatban megfordítja a közeg áramlását attól függően, hogy fűtési vagy hűtési üzemmódban van-e. Télen a kültéri egység hideg levegőt fúj, míg nyáron meleg levegőt, ezzel megfordítva a hűtési és fűtési folyamatokat.
A hőszivattyús rendszerek nem befolyásolják az épület szellőzését. Az energiatudatos szellőztetés továbbra is szükséges, például rövid, de intenzív kereszthuzatot alkalmazva, az állandó billentett állásban hagyott ablak helyett.
Igen, áramszünet esetén a hőszivattyús rendszer is leáll, hasonlóan a gázkazánokhoz, amelyek szintén rendelkeznek elektromos alkatrészekkel.
Az LG alapvetően 3 év garanciát vállal ezekre a rendszerekre.
A rendszer karbantartása évente legalább egyszer szükséges, különös tekintettel a vízoldali szűrők és a kültéri egység hőcserélőjének tisztítására.
A hőszivattyús rendszerek üzemeltetéséhez a kedvezményes H tarifa vehető igénybe.
